„Fogadalmat tett Jefte az Úrnak, és ezt mondta: Ha valóban kezembe adod az ammóniakat, akkor bármi jön ki elém házam ajtaján, amikor békességgel visszatérek az ammóniaktól, az ÚRé lesz az, feláldozom égőáldozatul… Amikor Jefte megérkezett Micpába, a házához, éppen leánya jött ki eléje dobolva és táncolva. Csak ez az egyetlen leánya volt, nem volt rajta kívül se fia, se leánya.” (Bírák 11,30-31;34)

Tragikus és fájdalmas ez a történet. Megrendítő, ahogy Jefte fogadalmát teljesítve égőáldozatul bemutatja saját, egyetlen lányát, győzelméért cserébe. Megrendítő olvasni ezeket a sorokat, és átélni, ahogy Jefte előre gyászol és ezt kimutatva megszaggatja ruháját. Jefte fájdalmai ellenére teljesíti fogadalmát. ...

Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket. Mert amilyen bőséggel részünk van Krisztus szenvedéseiben, olyan bőséges Krisztus által a mi vigasztalásunk is. Ha szorongattatunk, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha vigasztaltatunk, az a ti vigasztalásotokért van, amely elég erős ugyanazoknak a szenvedéseknek az elhordozására, amelyeket mi is szenvedünk. A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is.
Mert azt akarjuk, ...

Καὶ   ὅταν   προσεύχησθε,   οὐκ   ἔσεσθε   ὡς   οἱ   ὑποκριταί·
ὅτι   φιλοῦσιν   ἐν   ταῖς   συναγωγαῖς   καὶ   ἐν   ταῖς   γωνίαις   τῶν   πλατειῶν   ἑστῶτες   προσεύχεσθαι,  
ὅπως   φανῶσιν   τοῖς   ἀνθρώποις·     ἀμὴν   λέγω   ὑμῖν,   ἀπέχουσι   τὸν   μισθὸν   αὐτῶν.  σὺ   δὲ   ὅταν   προσεύχῃ,  
εἴσελθε   εἰς   τὸ   ταμεῖόν   σου   καὶ   κλείσας   τὴν   θύραν  
σου   πρόσευξαι   τῷ   πατρί   σου   τῷ   ἐν   τῷ   ...

אִם־תָּשׁ֙וּב יִשְׂרָאֵ֧ל׀ נְאֻם־יְהוָ֛ה אֵלַ֖י תָּשׁ֑וּב וְאִם־תָּסִ֧יר שִׁקּוּצֶ֛יךָ מִפָּנַ֖י וְלֹ֥א תָנֽוּד׃ 

וְנִשְׁבַּ֙עְתָּ֙ חַי־יְהוָ֔ה בֶּאֱמֶ֖ת בְּמִשְׁפָּ֣ט וּבִצְדָקָ֑ה וְהִתְבָּ֥רְכוּ ב֛וֹ גּוֹיִ֖ם וּב֥וֹ יִתְהַלָּֽלוּ׃ 

כִּי־כֹ֣ה׀ אָמַ֣ר יְהֹוָ֗ה לְאִ֤ישׁ יְהוּדָה֙ וְלִיר֣וּשָׁלִַ֔ם נִ֥ירוּ לָכֶ֖ם נִ֑יר וְאַֽל־תִּזְרְע֖וּ אֶל־קוֹצִֽים׃ 

הִמֹּ֣לוּ לַיהֹוָ֗ה וְהָסִ֙רוּ֙ עָרְל֣וֹת לְבַבְכֶ֔ם ...

Κύριοι,   τί   με   δεῖ   ποιεῖν   ἵνα   σωθῶ;  

Uraim, mit kell tennem, hogy üdvözüljek?
(ApCsel 16,30b)

Szerelmesnek lenni gyönyörű érzés. Ha már voltunk szerelmesek, akkor ismerősek lehetnek a következő gondolatok és érzések: lebeg az ember bensője, mintha csak pillangók röpködnének ott. Mindenben és mindenkiben a szerelmünk jellemvonásait véljük felfedezni, szüntelenül azon járnak a gondolataink, mikor nincs velünk, hogy vajon épp mit csinálhat, hacsak nem tudjuk pontosan. Szeretnénk róla tudni mindent, hogy épp milyen napja volt, hogyan élte meg a különböző szituációkat. Milyen nehézségei, örömei voltak azon a napon és, hogy azokkal mit kezdett, hogyan dolgozta fel. Közösen vagy ...

" ἐν   τούτῳ   γνώσονται   πάντες   ὅτι   ἐμοὶ   μαθηταί   ἐστε,   ἐὰν   ἀγάπην   ἔχητε   ἐν   ἀλλήλοις."

"Ebben fogják felismerni mindannyian, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretetet birtokoltok egymáson."

/János 13,35/

"Εἰ   ὁ   κόσμος   ὑμᾶς   μισεῖ,   γινώσκετε   ὅτι   ἐμὲ   πρῶτον   ὑμῶν   μεμίσηκεν. 

εἰ  ἐκ   τοῦ   κόσμου   ἦτε, ὁ   κόσμος   ἂν  τὸ   ἴδιον   ἐφίλει  ὅτι   δὲ   ἐκ   τοῦ   κόσμου   οὐκ   ἐστέ,  

ἀλλ᾽   ἐγὼ   ἐξελεξάμην   ὑμᾶς   ἐκ   ...

" οὐκ   ἐρωτῶ   ἵνα   ἄρῃς   αὐτοὺς   ἐκ   τοῦ   κόσμου   ἀλλ᾽   ἵνα   τηρήσῃς   αὐτοὺς   ἐκ   τοῦ   πονηροῦ. "

"Nem kérem, hogy vedd el őket a világtól, ellenben azt (igen), hogy tartóztasd őket a gonoszságtól."

- Áldott karácsonyt.

- Neked is.

- Hogy vagytok?

- Nem szeretnék panaszkodni. A lehetőségeinkhez képest jól. Lehetne a helyzet sokkal rosszabb, arról nem beszélve, hogy még mindig van mit ennük, még mindig van tartalékunk. Ti hogy vagytok?

- Hasonlót szituációban vagyunk. Mióta nincs munkám, és a vírus miatt nem is találok, máshoz meg talán te tudod a legjobban, hogy nem értek, azóta csak a hála és a kegyelem marad. A hála és a ...

"Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak."
/Prédikátor 3,1-2a/

Minden évben egyre korábban kezdődik a karácsonyi szezon. Black firday van már hétfőtől vasárnapig, és közben igyekeznek ampullaként adagolni, hogy mire van szükségem. Vagyis akarnák. Nyilván tudatossággal kizárhatóak ezek a hirdetések és minden olyan impulzus, ami a saját Karácsonyra való felkészülésünket befolyásolni akarja. Nézegetjük a különböző recpteket, amiket házilag is el tudunk készíteni, izzítjuk a karácsonyi díszeket, megnézzük, hogy a fenyőfatalp kibírja-e még az idei évet, vagy már megint másikat kell venni, és fogjuk a fejünket, hogy miért lett ...

"Εἰσῆλθεν   δὲ   Σατανᾶς  εἰς   Ἰούδαν   τὸν   καλούμενον   Ἰσκαριώτην,   ὄντα  ἐκ   τοῦ  

 ἀριθμοῦ  τῶν   δώδεκα"

/Lukács 22,3/

"Bement pedig a Sátán Júdásba, akit Iskariótesnek hívtak, lévén, hog a tizenkettőből való volt."

/Lukács 22,3/

Közeledünk a húsvéthoz. Már nagy héten vagyunk együtt, online. Mindnyájan tudjuk, hogy ki volt Júdás. Egy volt a tizenkét tanítvány közül. Egyike volt azoknak, akiket Jézus elhívott, hogy kövesse. Egyike volt azoknak, akik szemtanúi lehettek Jézus csodatételeinek. Olyan ember volt a tanítványok között, mint a többi. Ő is szerette Jézust. Igen, bizonyosan szerette, különben nem ...